Ez a novemberi kedd minden bizonnyal nem piros betűs napként fog bevonulni a magyar gazdaságtörténetbe. Lemondott a Bankszövetség elnöke, az értéktőzsde vezetői szerint komoly károkat okozhat a tranzakciós illeték bevezetése az értékpapírpiacon, a biztosítók szerint pedig tragédia, ami most van. A nemzetgazdasági miniszter újabb növekedési értékezésén már csak szélesen mosolyogni lehet Talán jobb lett volna, ha ma egy hírt sem olvasunk el.
Két nagy választás előtt áll az Alkotmánybíróság, vele együtt pedig a magyar demokrácia és alkotmányosság Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke az Origón megjelent keddi írásában a bírák kényszernyugdíjazásáról született uniós ítéletet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az új alkotmány megszületése után már az Ab feladata, hogy a szöveget értelmezve garantálja az alkotmányos elvek működését Magyarországon.
Miután pont került az EU-bíróságon annak a pernek a végére, amelyet Magyarország indított Szlovákia ellen, amiért 2009-ben megtiltották Sólyom László köztársasági elnök belépését Szlovákia területére, a kormány bízik benne, hogy hasonló esetekre sem Magyarország és Szlovákia viszonylatában, sem a többi tagállamban nem kerül sor a jövőben - reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az ítéletre. Robert Fico szlovák kormányfő üdvözölte az ítéletet.
A szlovák diplomácia és a szlovák igazságügyi tárca üdvözölte, a szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete viszont sajnálatosnak tartja az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítéletét, amely megállapítja: Szlovákia nem tett uniós jogot sértő lépést, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását.
Szlovákia 2009 augusztusában nem engedte be területére Sólyom László akkor köztársasági elnököt. Az Európai Unió bírósága kedden döntött a vitás ügyben.
"Nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell a határon túli magyaroknak" - mondta Sólyom László volt államfő az MTI-nek csütörtökön Pozsonyban.
A központosítás önmagában nem lehet sem vád, sem dicséret - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban, reagálva Sólyom László volt államfő kritikájára.
"Lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy amennyi tőkével rendelkezem, azt az alkotmányosság védelmében használjam" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy miért állt ki a nyilvánosság elé két hete az aszófői falunapon, ahol kemény kritikát fogalmazott meg a kormánnyal kapcsolatban. Sólyom elmondta, a szervezők csak arra kérték, mondja el, hogyan látja az ország helyzetét.
Magyarországon, mint mindig, ma sem lehet középen állni, mivel ilyen hely egyszerűen nincs. Bírálatot legföljebb zárt ajtók mögött, s kizárólag választási meg kommunikációs szakértőktől fogadunk el.
Sólyom László nem a jobboldal árulója, nem renegát, akit mind az elárultak, mind az új szövetségesek jól-rosszul leplezett megvetéssel szoktak üdvözölni. Ennek ellenére a balközép épp ezt követeli: tessék árulónak lenni, akkor számíthat némi baráti hátbavágásra, barackra és fülhúzásra. Tamás Gáspár Miklós írása az aszófői beszédre érkezett reakciókról.
Semmi oka az ellenzéknek az örömre Sólyom László hétvégi aszófői beszédével kapcsolatban, mert a volt elnök megnyilvánulásának igazából már semmilyen jelentősége sincs.
Kemény kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormánypártokkal szemben Sólyom László szombaton, az aszófői falunapon az Origo tudósítása szerint. A volt köztársasági elnök - a portál beszámolója alapján - beszédében a Fidesz előzetes feliratkozásról szóló választójogi terveit alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte.
Már keresik Schmitt Pál köztársasági elnök állami szolgálati lakását, vagyis a volt államfő kérte, hogy az állam biztosítson számára ingatlant - írta szerdai számában a Blikk. Egy kormányhatározat szerint a volt államfőnek 150 millió forint értékben vásárolhatnak ingatlant. Korábban Mádl Ferencnek 126 millióért, Sólyom Lászlónak viszont 195 millióért vásároltak luxusingatlant. Schmitt annak ellenére kérte az állami lakóhelyet, hogy legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint három nagy értékű ingatlana is van.
Csütörtökön iktatják be ünnepélyesen hivatalába Áder János köztársasági elnököt. A ceremóniáról egyelőre nem tudni részleteket. A korábbi államfői beiktatások közül Mádl Ferencé volt a legdrágább, az egész napos ceremóniára 120 milliót költöttek. Göncz Árpád és Sólyom László beiktatása egy fillér közpénzbe sem került.
Megválaszolta az Alkotmánybíróság a kormány februárban hozzá intézett kérdését: az Országgyűlés az Európai Unió stabilitási paktumát csak kétharmados többséggel ratifikálhatja. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy az elmúlt 22 évben megszületett precedensértékű határozatok az új alkotmány életbe lépése után is érvényesek, így azok is, amelyek a konkrét jogi szövegtől elrugaszkodva keletkeztek Sólyom László elnöksége idején.
Pesti Imre kormánymegbízott hivatalvezetője veheti át május 10-e után a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetését – értesült a hvg.hu. Áder le akarja cserélni Schmitt stábjának nagy részét, információink szerint jelenleg is zajlik a vezetők kiválasztása.
Május 2-án a rendszerváltozás óta hatodik alkalommal választ köztársasági elnököt az Országgyűlés. Érdekességek az 1990 utáni magyar köztársasági elnökökről.
A 70 éves Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének és volt köztársasági elnöknek a szerepét méltatták tisztelői pénteken Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott ünnepségen. Sólyom szerint az egyetem ünnepelt, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy "van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol".
Orbán Viktor 1995-ben és 2000-ben jobboldali kötődésű, tekintélyes jelöltet keresett köztársasági elnöknek, 2005-ben pedig mind a jobb-, mind a baloldalon távolságtartónak tartott jogászprofesszor, Sólyom László jelölésével mért vereséget a pártpolitikust indító szocialistákra. Öt évvel később aztán maga is egy politikust, a Fidesz korábbi alelnökét, Schmitt Pált javasolta, akit most minden bizonnyal a párt egykori frakcióvezetője követ. Felelevenítettük, milyen szempontok mentén választott államfőt Orbán, amikor a Fidesz állíthatott jelöltet.
Nem úszta meg a konfliktusokat Orbán Viktor, amikor a tudományos elit köréből választott államfőjelöltet. Sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László nem kímélte az őket köztársasági elnökké választó Fideszt, több törvényjavaslatukat is megtorpedózták. Orbánnak különösen a pártonkívüliségére és függetlenségére büszke Sólyommal volt viharos a viszonya, aki még távozása után is nyomást gyakorolt az utódjára, Schmitt Pálra, hogy akadályozza meg az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.
