#Sólyom László

Orbánt bírálja Sólyom László a választási regisztráció miatt

Két nagy választás előtt áll az Alkotmánybíróság, vele együtt pedig a magyar demokrácia és alkotmányosság Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke az Origón megjelent keddi írásában a bírák kényszernyugdíjazásáról született uniós ítéletet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az új alkotmány megszületése után már az Ab feladata, hogy a szöveget értelmezve garantálja az alkotmányos elvek működését Magyarországon.

Itthon

Sólyom: Aszófő a mérsékelt jobboldal szimbóluma lehet

"Lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy amennyi tőkével rendelkezem, azt az alkotmányosság védelmében használjam" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy miért állt ki a nyilvánosság elé két hete az aszófői falunapon, ahol kemény kritikát fogalmazott meg a kormánnyal kapcsolatban. Sólyom elmondta, a szervezők csak arra kérték, mondja el, hogyan látja az ország helyzetét.

Itthon

Origo: Sólyom keményen kritizálta Orbánékat

Kemény kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormánypártokkal szemben Sólyom László szombaton, az aszófői falunapon az Origo tudósítása szerint. A volt köztársasági elnök - a portál beszámolója alapján - beszédében a Fidesz előzetes feliratkozásról szóló választójogi terveit alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte.

Itthon

Hiába akarná a kormány, az AB nem szakít Sólyommal

Megválaszolta az Alkotmánybíróság a kormány februárban hozzá intézett kérdését: az Országgyűlés az Európai Unió stabilitási paktumát csak kétharmados többséggel ratifikálhatja. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy az elmúlt 22 évben megszületett precedensértékű határozatok az új alkotmány életbe lépése után is érvényesek, így azok is, amelyek a konkrét jogi szövegtől elrugaszkodva keletkeztek Sólyom László elnöksége idején.

Itthon

Sólyom volt az eddigi legfiatalabb köztársasági elnök, Schmitt ötvenszer ment külföldre

Május 2-án a rendszerváltozás óta hatodik alkalommal választ köztársasági elnököt az Országgyűlés. Érdekességek az 1990 utáni magyar köztársasági elnökökről.

Itthon

Az akadémikustól a plagizálóig: így választ Orbán államfőjelöltet

Orbán Viktor 1995-ben és 2000-ben jobboldali kötődésű, tekintélyes jelöltet keresett köztársasági elnöknek, 2005-ben pedig mind a jobb-, mind a baloldalon távolságtartónak tartott jogászprofesszor, Sólyom László jelölésével mért vereséget a pártpolitikust indító szocialistákra. Öt évvel később aztán maga is egy politikust, a Fidesz korábbi alelnökét, Schmitt Pált javasolta, akit most minden bizonnyal a párt egykori frakcióvezetője követ. Felelevenítettük, milyen szempontok mentén választott államfőt Orbán, amikor a Fidesz állíthatott jelöltet.

Itthon

Amiért Orbán máshogy választott elnökjelöltet

Nem úszta meg a konfliktusokat Orbán Viktor, amikor a tudományos elit köréből választott államfőjelöltet. Sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László nem kímélte az őket köztársasági elnökké választó Fideszt, több törvényjavaslatukat is megtorpedózták. Orbánnak különösen a pártonkívüliségére és függetlenségére büszke Sólyommal volt viharos a viszonya, aki még távozása után is nyomást gyakorolt az utódjára, Schmitt Pálra, hogy akadályozza meg az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.

Itthon

1 ... 3 4 5 6 7 ... 19